A dharma törvénye
A szakirodalomban az életfeladat vagy kötelesség törvényeként találkozunk e kozmikus törvényszerűséggel. Nem összetévesztendő a karmával!
Az univerzum csak úgy nyerheti el a tökéletességet, ha minden része, az ember is személy szerint, saját feladatát végzi, saját életrészét fejleszti. Úgy, mint ahogy az emberi szervezetben is minden sejtnek a saját feladatát kell tökéletesen végezni. A test egészségét, harmóniáját is az biztosítja, ha minden szerv, minden sejt a saját feladatát végzi. Rák az eredménye, ha saját külön életüket élve fejlődnek, ha nem válnak részévé a saját helyükön a rendszernek.
A dharma az ember belső természete, amely minden emberben a fejlődés és kibontakozás bizonyos fokát érte el, valamint további kibontakozásának lehetősége a következő fejlettségi szinten. Egyrészt tehát megnyilvánulás, megjelenés, kibontakozás az eddig elért szinten, másrészt egy olyan erő, törvény (a kibontakozó élet törvénye), ami fejlettségünk következő, elérendő szintjére visz bennünket. Fejlődésünk következő lépcsőfoka is egyben.
Az erényesség, etikusság, erkölcsösség a dharma törvénye értelmében, nem ugyanazt jelenti mindenki számára.
Az egyén dharmájával együtt változik. E „szabályok” egyénre szabottak, az egyén dharmájától függnek. Ezért semmi sem abszolút helyes vagy helytelen egy adott ember életében. A helyes és helytelen relatív fogalmak, az egyén és kötelességei viszonyában kell azt megítélni. Bár kétségtelen, hogy vannak társadalmilag szabályozott erkölcsi alapelvek, de mint ahogy a kozmikus törvényszerűségek betartása esetében is, mindenkinek szabad akarata van abban, hogy betartja-e azokat vagy sem. A karma törvénye azonban mindenkinél és mindenhol megtermi gyümölcsét.
Kijelöli fejlődésünk célját, megteremti a lehetőségeket e célok eléréséhez, hogy tovább tudjunk fejlődni. Tehát lehetőség, célmeghatározás, esély, amihez hozzá kell tennünk szabad akaratunkból keletkező választásainkat, döntéseinket.
A következő fejlettségi szint lehetősége tehát minden emberben csíraképes magként van jelen. Fel kell ismerni, keresni kell, el kell fogadni, együtt kell vele működni, és dolgozni kell érte, hogy a lehetőségből képesség legyen. E képességeket saját energiánk befektetésével elő kell hoznunk e magokból.
Részlet a Bhagavad Gita-ból:
„Az ember akkor éri el a tökéletességet, ha a saját kötelessége elvégzésére törekszik. Jobb az embernek saját dharmáját teljesítenie, mint jól végezni a másokét. Aki saját természetében rejlő kötelességét teljesíti, az bűnbe nem esik. Inkább teljesítsük saját dharmánkat, még ha jutalom nélküli is, mint a másét dús eredménnyel. Inkább érjen a halál saját dharmánk teljesítése közben. A más dharmája tele van veszéllyel.”
Az embereknek különböző dharmájuk van.
Minden embernek megvan a saját egyéni dharmája. Próbáljuk meg az életünket saját dharmánknak megfelelően vezetni! Saját dharmánk követése során érjük el idővel a tökéletességet.
Ismernem kell tehát, hol tartok most, és azt is, melyik az a fejlettségi szint, ahová fel kell lépnem, el kell jutnom. Tudnom kell növekedésem fokát, és tudnom kell, hogy „törvény” biztosítja tovább növekedésem lehetőségét. Sőt, kötelez is egyben! Csak ekkor ismerem dharmámat, és ezt követve a tökéletesedés felé haladok. Ezért tanulmányozni kell a jelenlegi állapotot és a következő szintet. Ha nem ismerjük a jelenlegi szintet, nem fogunk tudni a következő szintről, amit meg kell céloznunk, ezért lehet, saját dharmánk ellen cselekedünk, így hátráltatjuk saját fejlődésünket.
Mindig tudnunk kell, hogy számunkra jelenlegi állapotunkban mi a legjobb, ami egy lépéssel tovább visz bennünket. Mindennek a megfelelő helyen és időben kell megvalósulnia. Ha egy lépésünkre egy időpontot helytelenül választunk meg, megsértjük a dharma törvényét. Szenvedés származik ebből.
Ne siettessük tehát fejlődésünket! Ne akarjunk olyat, aminek még nincs itt az ideje!
Ne legyünk türelmetlenek! Se másokkal, se a helyzettel, se önmagunkkal szemben! Ne ostorozzuk magunkat, ha nem sikerül önmagunk IDEA-jához oly gyorsan feljutni, önmagunk IDEA-jával oly gyorsan egyesülni, eggyé válni, mint elvárnánk magunktól! Az Örökkévalóság áll rendelkezésünkre e feladat elvégzésére.
Mindig csak olyan feladatot vállaljunk be, amely képességeinknek megfelel! Egy adott képesség kifejlődése előtt elvállalt feladat ártalmas számunkra. Beindítja a karma negatív visszaható működését. A dharma törvényét megértve, elfogadva, megtanuljuk a türelem leckéjét is. Előrehaladásunk tehát attól függ, akarunk-e e együttműködni e kozmikus törvénnyel. Törekedjünk tehát arra, hogy saját feladatunkat töltsük be a nagy Isteni Egészben!
Összeállította: Benedek Emília
benedekemi65@gmail.com
